Lojalitás program: hogyan tartja meg a cég a kulcsembereit — és mi változott 2018-ban?

Minden cégvezetőnek van két-három olyan embere, akinek a távozása nem egy pozíció betöltetlenségét jelentené, hanem hónapokra visszavetné a céget. A művezető, aki egyedül ismeri a gépsort. Az értékesítő, akihez az ügyfelek személyesen ragaszkodnak. A fejlesztő, akinek a fejében van a rendszer fele.

Nekik béremelést adni természetes reflex. A baj az, hogy a béremelés azonnal beépül, és fél év múlva már nem motiváció, hanem alap. A következő ajánlatnál pedig ugyanott vagyunk.

A lojalitás program erre a problémára született: nem azonnali, hanem halasztott juttatás, amit csak az kap meg, aki kitart.

Hogyan működik

A konstrukció alapja egy életbiztosítás, amelyben a szerződő a cég — ő fizeti a díjat és rendelkezik a szerződés felett —, a biztosított a munkavállaló, a kedvezményezett pedig kezdetben szintén a cég.

A pénz tehát végig a cégnél van, a biztosítóval szembeni követelésként. Ha a munkavállaló kitart a megállapodott ideig — jellemzően 5-10 évig —, a cég átadja neki a szerződői jogokat, és onnantól az övé a felhalmozott összeg. Ha korábban felmond, a cég visszavásárolja a szerződést, és a pénz nála marad.

Ez az a pont, ami miatt működik. Nem ígéret, hanem egy konkrét, számszerű összeg, ami elvész, ha valaki idő előtt távozik.

Létezik egy egyszerűbb, tartamos változat is, ahol a munkavállaló a szerződő és a kedvezményezett, a cég csak finanszíroz. Ez viszont nem lojalitás program: a pénz az első naptól a munkavállalóé, így nincs benne semmilyen megtartó erő. Ez már egyszerűen béren kívüli juttatás — attól még lehet jó, csak mást csinál.

Ami 2018-ban megváltozott

Itt kell a legjobban figyelni, mert ezen a ponton terjed a legtöbb elavult információ.

A 2018-as adóváltozás előtt a cég által fizetett rendszeres díj adómentes volt. Ez volt a konstrukció igazi motorja, és emiatt terjedt el széles körben.

Ez a kedvezmény megszűnt — és a módosítás nem csak az új szerződésekre vonatkozott, hanem a már meglévőkre is. Azóta a díj a befizetés pillanatában közteherrel jár: ha a díj konkrét munkavállalóhoz rendelhető, bérként adózik; ha nem rendelhető egyénhez, akkor egyes meghatározott juttatásnak minősül, és az adóalap 1,18-szorosa után szja és szocho terheli, amit a cég visel.

Amíg a cég a kedvezményezett, a lejárati vagy visszavásárlási összeg a cég bevétele, és a hozamára társasági adó jön. A szerződőváltás pillanata pedig a juttatás pillanata: a korábban már leadózott díjrészek levonhatók, a fennmaradó részre viszont adó- és járulékfizetés jön.

Egy mondatban: a lojalitás program ma nem adóoptimalizálási eszköz, hanem HR-eszköz. Ha valaki ma még adómentességgel ajánlja, az elavult anyagból dolgozik — és érdemes megkérdezni, mi mást nem tud még a termékről.

Akkor miért érdemes mégis?

Mert az eredeti probléma nem szűnt meg. Egy jó szakember pótlása a toborzáson, a betanításon és a kieső teljesítményen keresztül rendszerint sokszorosa annak, amit egy ilyen program évente elvisz.

Amit ma is ad: valódi megtartó erő, mert nem érzelmi kötődés, hanem egy konkrét összeg, ami elvész korai távozás esetén. Fegyelmezett megtakarítás a munkavállalónak, aki sokszor pont azért nem takarékoskodik, mert a megtakarítás mindig az utolsó tétel a hónapban. Beépített haláleseti védelem a családjának. És tervezhetőség a cégnél: fix, előre kalkulálható tétel, nem alkudozás tárgya minden évben.

Mire figyeljen, mielőtt aláír

A tartam hosszú. Ezek jellemzően 15 év körüli konstrukciók, sokszor keretszerződéshez kötve. Ez nem egy évre szóló döntés.

A korai visszavásárlás veszteséges. Az első években a visszavásárlási érték jóval a befizetett díjak alatt van. Kérje el írásban a visszavásárlási táblát és a TKM-et, vagyis a teljes költségmutatót, és nézze meg, mi történik, ha három év múlva mégis ki kell szállni.

A munkavállaló is értse. Egy megtartó eszköz akkor működik, ha az érintett tudja, mennyi gyűlt össze neki, és mikor lesz az övé. Ha csak a cégvezető fejében létezik, az nem lojalitás — az egy szerződés a fiókban.

Nézesse át a könyvelőjével. Az adóteher azon múlik, hogy a díj egyénhez rendelhető-e, ki a kedvezményezett, és mikor történik a szerződőváltás. Ezek nem részletkérdések, hanem ezek döntik el a költséget.

Összegezve

A lojalitás program ma is használható eszköz a kulcsemberek megtartására — csak más okból, mint nyolc éve. Az adóelőny elveszett; a megtartó erő megmaradt.

Ha van a cégében két-három olyan ember, akiknek a távozása fájna, érdemes végigszámolni, mibe kerülne a pótlásuk, és ehhez mérni egy ilyen program költségét. Ebben szívesen segítek — az igényfelmérés díjmentes és kötelezettség nélküli.

Nem vagyok adótanácsadó. A cikk általános tájékoztatás, a konkrét konstrukció adózását minden esetben a cég könyvelőjével vagy adótanácsadójával kell egyeztetni.

Parrag Csaba – független biztosításközvetítő (alkusz) · MNB nyilvántartási szám: 125082100245

Biztosításközvetítői tevékenységemet a KLASSIS-Z Biztosítási Alkusz Kft. partnereként végzem. Székhely: 1054 Budapest, Hold u. 29. V. em. 2. · Cégjegyzékszám: 01-09-684005 · Adószám: 11933708-2-41 · MNB nyilvántartási szám: 204121404020 · Tevékenységi engedély: 5/2000. (2000. 01. 13.)

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.). A biztosításközvetítők és alkuszcégek nyilvántartása ingyenesen ellenőrizhető az MNB Intézménykeresőjében: intezmenykereso.mnb.hu

Az oldalon szereplő tartalom általános tájékoztatás, nem minősül konkrét termékre vonatkozó ajánlattételnek vagy személyre szabott tanácsadásnak. A biztosítási szerződések pontos feltételeit az adott biztosító szerződési feltételei és a biztosítási termékismertető (IPID) tartalmazzák.

Adatkezelési tájékoztató